Bárcsak (D.O/Chen)
Szereplők: D.O (Do Kyungsoo) /Chen (Kim Jongdae)
Érintett banda: EXO
Korhatár: 12
Figyelmeztetés: F/F
Megjegyzés: A történet Kyungsoo szemszögéből íródott.
Érintett banda: EXO
Korhatár: 12
Figyelmeztetés: F/F
Megjegyzés: A történet Kyungsoo szemszögéből íródott.
Kávéillatot éreztem, mikor kinyitottam a bejárati ajtót. A táskámat és a kabátomat az előszobai kis asztalkára tettem, a kulcsomat felakasztottam a helyére. Olyan izgatott voltam, nem tudtam, hogy átjössz. A fogason lógott a kék dzsekid, tökéletesen illett oda, a szívem sebesen vert a gondolatra, hogy nemsokára talán minden nap erre érkezhetek haza.
A konyhaasztalnál ültél, egy szórólapot nézegettél, előtted két csésze volt. Aztán felnéztél és köszönés nélkül a nyakamba ugrottál, mint egy kisgyerek. Néhány hajszálad a számhoz ragadt, csiklandozott, akárcsak a kuncogásod.
Az egyik székre ültettél, az nagyot nyikkant alattam, majd büszkén az orrom alá toltad a csészét. Belekortyoltam, isteni íze volt. Te ott álltál mellettem és csak néztél, majd a hajamba simítottál; egy falevéldarabka volt az ujjaid között. Reméltem, hogy nem egész nap azzal a fejemen járkáltam.
Leültél velem szemben, két kézzel markoltad a csészét, úgy ittál belőle. Olyan szépen mosolyogtál. Beszélni kezdtél, de nem hallottalak tisztán, a hangod egy recsegős rádióvételre emlékeztetett. Megrémített, de te csak mondtad és mondtad. Reszketni kezdtél, nem úgy mint aki fázik, sokkal inkább úgy, mint egy akadozó videó képe.
Arra gondoltam, Istenem, mi történik velem? Füst szagot éreztem és minden homályosodni kezdett.
Mikor felébredtem, egyedül feküdtem a kanapén, a cipőm még mindig rajtam volt. A karórámra néztem; hat óra múlt két perccel. A konyhába siettem, kikapcsoltam a főzőlapot. A kávé kifutott, égett szag érződött az egész házban. A mosogatóba tettem a kávéfőzőt és megmostam a kezem. Aztán eszembe jutott valami. A konyhaasztalra néztem, piszkosabbnak és magányosabbnak tűnt, a tegnapi vacsora maradéka ott száradt egy tányéron, a pohár üres volt.
Elmosolyodtam, fájt tőle az arcom és a szívem. Miközben egy gyűrött rongyba töröltem a tenyeremet, arra gondoltam, bárcsak ne álmodnék folyton rólad.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése