Cím nélkül (Howard/Vince)

Páros: Howard Moon/Vince Noir
Érintett sorozat: The Mighty Boosh
Korhatár: 12
Figyelmeztetés: F/F

Vince ereiben fiatalság és boldogság száguldozott. Olyan volt, mint egy üveg pezsgő; kecses, fényűző és mindenki akart belőle egy kortyot.  Mintha márványból faragták volna, sápatag és tökéletes volt, a haja fekete és fényes, dús tincsek csokra. Vékony ajkai voltak, formátlanok, mindig rózsaszínesek, olyanok, amiket nem csókra, hanem mosolyra teremtettek. Széles és szívmelengető mosolyra, amit semmi sem ragyoghatott túl, és hatalmas, kék szemeket rejtett a sűrű szempillafátyol. 

De néha mintha hiányzott volna belőle valami, néhány mosolyában hamisság villant, ami megrepesztette Howard szívét. Nem kellett neki hazug boldogság, megtévesztő színjáték. Nem, neki valódi örömkönnyekre volt szüksége, őszinte szeretlekre és kézszorításra. Mást nem fogadott el, nem kellett neki a kétely, ami tovább dagasztotta a szívét dobogtató reményt.

Vince mindenben olyan jó volt, amióta csak ismerte; osztályelső, mégis népszerű, aztán jóképű férfivá vált, olyanná aki törődő és hűséges, minden nő utána epekedett. Belekóstolt a művészetekbe, papírlapokat, vásznakat, dallamokat tett halhatatlanná. Amibe csak kezdett, szívvel és lélekkel tette. Hát legyen most is így, gondolta Howard, legyen belőle tökéletes férj és apa, olyan hibátlanul szeresse a családját, ahogy az hozzá méltó. 

De Howard apró szemei mindtent láttak, sokszor próbálta behunyni őket, mikor Vince gyanúsan sokáig hagyta összeérni a combjukat vacsora közben, vagy mikor nevetés közben a vállára támaszkodott. Mostanában egyre több ilyen hibát vétett, jóval többet annál, amit az ő szíve még elviselt volna. Azt hinné az ember, hogy a szomjazó megelégszik egy ujjnyi vízzel is, de nem. Howardnak sem volt elég néhány meghitt kézfejre csempészett csók, minél többet kapott, annál többre vágyott és félt, hogy eljön a nap, mikor belepusztul a sóvárgásba.