Clueless (Xiumin/Kris) {fordítás}
Eredeti történet: Clueless
Író: Resonae
Páros: Xiumin (Minseok) x Kris (Yifan)
Érintett banda: EXO
Korhatár: 12
Figyelmeztetés: Fiú x fiú szerelem
Yifan sokkal nagyobb Minseoknál, de ez egyáltalán nem gátolja meg őt abban, hogy a fiatalabbra pillantva azt gondolja, "heh, édes". Yifan általában zavartan pislog rá, mikor így nézi őt; mintha nem tudná eldönteni, hogy Minseok cukkolja-e őt vagy sem. Pedig nem. Igaz, Yifan egy óriás, de sokkal inkább egy óriás bébi. Mindenben ügyetlen, mintha még nem tanulta volna meg, hogy hogyan használja a hatalmas lábait és karjait. Ő vonzódik legjobban az aranyos dolgokhoz, melynek példája a folyamatosan növekvő plüssgyűjteménye. Olyan, mintha egy kisgyermek ragadt volna egy óriás testébe.
- Yifan - szól Minseok, mire a kanapén ülő szőke felé pillant. - Nézd, vettem neked valamit!
Éppen szabadnapjuk van, Minseok pedig egy nagy, fehér színű plüssmackóval tart felé. Olyan puha az anyaga, mint a selyem. Akkora, mint a férfi felsőteste. Yifan arca felragyog, akár egy gyermeké Karácsony reggelén, mikor meglátja. Felpattan a helyéről - melyet szinte azonnal elbitorol Luhan -, és barátjához siet ragyogó mosollyal az arcán.
- Nekem?
- Igen - kacag az idősebb, s felemeli tenyerét, hogy megpaskolja Yifan orcáját. - Tetszik?
- Igen, de... A mai egy különleges nap? - Minseok szinte hallja, ahogy a fiú fejében cikáznak a különböző elméletek, hogy vajon miért kap ajándékot. Megrázza a fejét válaszképp.
- Nem, csak megláttam, és gondoltam, talán tetszene neked - azzal felemeli egyik karját, Yifan pedig kissé lehajol, hogy megborzolhassa a haját. A szőke tincsek száraznak érződnek az ujjai alatt, így kissé elfintorodik. - Használod a balzsamot, amit vettem neked? A hajad még mindig nagyon sérült.
Yifan átöleli a mackót, majd kiegyenesedik, és az egyik hajtincsét kezdi morzsolgatni.
- Tudom. Legalább már nem olyan rossz, mint Sehuné. Mármint... Tetszik, hogy szőke, de a festék teljesen szétroncsolja. De amúgy jobb, mint azelőtt. Az a cucc, amit adtál, sokat segített.
Minseok grimaszol. Le kell kenyereznie a stylistot egy tortával és egy kis kedvességgel, hogy kihúzza belőle, milyen frizurát szán Yifannak legközelebbre. Ha pedig továbbra is szőkén szeretnék hagyni őt, muszáj lesz meggyőznie valahogy.
Yifan a kanapé felé húzza az idősebbet, ahol a többiek filmet néznek.
- Hé - panaszkodik Sehun, ahogy kiszúrja az új plüssöt. - Miért kap Yifan ajándékot? És a miénk hol van?
Válaszképp Minseok jelentőségteljes pillantást vet rá, és biccent egyet, Sehun pedig morogva ugyan, de felkel a helyéről. A legidősebb megpróbálja oda ültetni Yifant, de végül őt lökik a kanapéra, a fiú pedig elé; a padlón, barátja lábainak dőlve helyezkedik el. A plüssállat az ölében pihen, karjai a puha hasa köré fonódnak, hogy még közelebb húzza magához. Minseok Yifan hajtincseit babrálja, és azt kívánja, bárcsak ismét puhák lennének. Mosoly kúszik az ajkaira, de nem a filmben elhangzott poén miatt.
Minseok felajánlja, hogy felkeni Yifan hajára a balzsamot, így az engedelmesen a kanapé elé ül, le a földre. Az idősebb óvatosan simogatja a frissen mosott hajat, a fiú pedig boldogan hümmög az érzésre. Ujjak férkőznek a tincsek tövéhez, és masszírozni kezdik a fejbőrét. A mackó ismét Yifan ölében kap helyet, a fiú a plüss fejéhez nyomja az arcát, miközben Minseok a hajszálaiba dörzsöli a balzsamot.
Az idősebb a legalacsonyabb fokozatra kapcsolja a hajszárítót, hogy ne zavarja az időközben elszundított barátja álmát.
- Hé - szól, miután teljesen megszárította a nedves hajszálakat. - Menj az ágyba!
Yifan félálomban követi őt a szobájába. Jongdae már a másik ágyon szunyókál. A legidősebb elhúzza a takarót és alá fekteti a fiút.
- Minseok - motyogja arcát a játékához szorítva. - Maradj!
A férfi elmosolyodik, Yifan mögé fekszik, és közel húzza magához őt. Kissé kényelmetlen a magasságkülönbség miatt, de Minseoknak tetszik.
Yifan mélyen alszik, így egy centiméternyit sem moccan az eredeti pozíciójából. Minseok nyújtózkodik, mikor Jongdae ébresztőjének hangja pontban hat óra harminc perckor megtölti a szobát.
- Jongdae - morogja, és orrát Yifan hajához dörzsöli. - Kapcsold ki azt a vackot!
Továbbra is csak az ébresztő hangja hallatszik, így felemeli a fejét, hogy bosszús pillantással jutalmazhassa Jongdae-t. Szereti a többieket, persze, de ez az utolsó szabadnapjuk, és még csak nem is kíváncsi arra, hogy miért volt beállítva az ébresztő. Jongdae őt bámulja, egyik kezében a telefon, ami még mindig zenél. Az idősebb elfintorodik, tenyereit pedig Yifan füleire tapasztja.
- Hyung, mit csinálsz te itt?
- Alszom, már ha kikapcsolod azt. Ha felébreszted Yifant, talán még ennél is mérgesebb leszek. - Látja, hogy a fiú vonásai grimaszba torzulnak.
Jongdae gyorsan leállítja a telefon ébresztőjét.
- Amúgy miért volt beállítva hat órára?
- Elfelejtettem kikapcsolni - válaszolja, ez pedig már annyira jellemző Jongdae-re, hogy Minseok egy hangyányit felhorkant. - Miért alszol Yifan-hyunggal?
- Talán, mert megkért, hogy maradjak?
Jongdae játékosan húzogatni kezdi a szemöldökeit, de túlságosan álmos a tőle megszokott pimaszsághoz.
- Sok szerencsét! Mivel Yifan olyan ostoba, mint egy darab kő.
Yifan pontosan olyan ostoba, mint egy kődarabka, ha kapcsolatokról van szó, de Minseok szerint ez csak még aranyosabbá teszi őt. Az egyetlen, amire kifejezetten érzékeny, az a plüssgyűjteménye. Egyszer Chanyeol elcsent egy kisebb méretű játékot, hogy kiderítsék, Yifan vajon észreveszi-e a hiányát. Akkor este végül a fiú az egész lakrészt felforgatta, hogy megtalálja az elveszett állatkát. Minseoknak el kellett rohannia Chanyeolhoz, és visszarabolnia a kis cápát, nehogy Yifannál eltörjön a mécses.
A legidősebb újabb példánnyal gazdagítja a gyűjteményt. Ez alkalommal egy sárkányplüssel, amit a sarki boltban vett. Yifannak azonnal feltűnik a játék, meg is kérdezi, hogy kié, de mivel senki sem vallja magáénak, kisajátítja.
Ez újra és újra megtörténik. Minseok segít neki elrendezni az új példányokat a polcon vagy tornyot építeni belőlük.
- Ge - szól Zitao reggeli közben, mikor Yifan egy újabb kék állatkával sétál el előtte. - Olyan buta vagy, hogy az már édes.
- Mi? - kérdezi, de a fiú nem válaszol, csak vigyorog és tovább eszi a Yixing által elkészített tojást. Yifan morog, majd Minseokhoz bújik. Az ajkait enyhén lebiggyeszti, játékát pedig az ölébe húzza. Még mindig álmos - nem éppen korán kelő típus -, így a legidősebb ideje nagy részét azzal tölti, hogy rávegye őt az evésre.
Luhan drámaian felsóhajt.
- Yifan, te olyan idétlen vagy - azzal megpöcköli a fiú orrát, és Minseokra vigyorog. - Gondolom, ez is a vonzerőd része, huh?
Yifan duzzogva átöleli a kék plüssjátékát.
- Mégis miről hadovál mindenki? Mi az, amit rajtam kívül mindenki tud? - Minseok megpaskolja a feje búbját.
- Sohase változz meg, Fanfan!
- Yifan - szól Minseok, mire a kanapén ülő szőke felé pillant. - Nézd, vettem neked valamit!
Éppen szabadnapjuk van, Minseok pedig egy nagy, fehér színű plüssmackóval tart felé. Olyan puha az anyaga, mint a selyem. Akkora, mint a férfi felsőteste. Yifan arca felragyog, akár egy gyermeké Karácsony reggelén, mikor meglátja. Felpattan a helyéről - melyet szinte azonnal elbitorol Luhan -, és barátjához siet ragyogó mosollyal az arcán.
- Nekem?
- Igen - kacag az idősebb, s felemeli tenyerét, hogy megpaskolja Yifan orcáját. - Tetszik?
- Igen, de... A mai egy különleges nap? - Minseok szinte hallja, ahogy a fiú fejében cikáznak a különböző elméletek, hogy vajon miért kap ajándékot. Megrázza a fejét válaszképp.
- Nem, csak megláttam, és gondoltam, talán tetszene neked - azzal felemeli egyik karját, Yifan pedig kissé lehajol, hogy megborzolhassa a haját. A szőke tincsek száraznak érződnek az ujjai alatt, így kissé elfintorodik. - Használod a balzsamot, amit vettem neked? A hajad még mindig nagyon sérült.
Yifan átöleli a mackót, majd kiegyenesedik, és az egyik hajtincsét kezdi morzsolgatni.
- Tudom. Legalább már nem olyan rossz, mint Sehuné. Mármint... Tetszik, hogy szőke, de a festék teljesen szétroncsolja. De amúgy jobb, mint azelőtt. Az a cucc, amit adtál, sokat segített.
Minseok grimaszol. Le kell kenyereznie a stylistot egy tortával és egy kis kedvességgel, hogy kihúzza belőle, milyen frizurát szán Yifannak legközelebbre. Ha pedig továbbra is szőkén szeretnék hagyni őt, muszáj lesz meggyőznie valahogy.
Yifan a kanapé felé húzza az idősebbet, ahol a többiek filmet néznek.
- Hé - panaszkodik Sehun, ahogy kiszúrja az új plüssöt. - Miért kap Yifan ajándékot? És a miénk hol van?
Válaszképp Minseok jelentőségteljes pillantást vet rá, és biccent egyet, Sehun pedig morogva ugyan, de felkel a helyéről. A legidősebb megpróbálja oda ültetni Yifant, de végül őt lökik a kanapéra, a fiú pedig elé; a padlón, barátja lábainak dőlve helyezkedik el. A plüssállat az ölében pihen, karjai a puha hasa köré fonódnak, hogy még közelebb húzza magához. Minseok Yifan hajtincseit babrálja, és azt kívánja, bárcsak ismét puhák lennének. Mosoly kúszik az ajkaira, de nem a filmben elhangzott poén miatt.
***
Minseok felajánlja, hogy felkeni Yifan hajára a balzsamot, így az engedelmesen a kanapé elé ül, le a földre. Az idősebb óvatosan simogatja a frissen mosott hajat, a fiú pedig boldogan hümmög az érzésre. Ujjak férkőznek a tincsek tövéhez, és masszírozni kezdik a fejbőrét. A mackó ismét Yifan ölében kap helyet, a fiú a plüss fejéhez nyomja az arcát, miközben Minseok a hajszálaiba dörzsöli a balzsamot.
Az idősebb a legalacsonyabb fokozatra kapcsolja a hajszárítót, hogy ne zavarja az időközben elszundított barátja álmát.
- Hé - szól, miután teljesen megszárította a nedves hajszálakat. - Menj az ágyba!
Yifan félálomban követi őt a szobájába. Jongdae már a másik ágyon szunyókál. A legidősebb elhúzza a takarót és alá fekteti a fiút.
- Minseok - motyogja arcát a játékához szorítva. - Maradj!
A férfi elmosolyodik, Yifan mögé fekszik, és közel húzza magához őt. Kissé kényelmetlen a magasságkülönbség miatt, de Minseoknak tetszik.
***
Yifan mélyen alszik, így egy centiméternyit sem moccan az eredeti pozíciójából. Minseok nyújtózkodik, mikor Jongdae ébresztőjének hangja pontban hat óra harminc perckor megtölti a szobát.
- Jongdae - morogja, és orrát Yifan hajához dörzsöli. - Kapcsold ki azt a vackot!
Továbbra is csak az ébresztő hangja hallatszik, így felemeli a fejét, hogy bosszús pillantással jutalmazhassa Jongdae-t. Szereti a többieket, persze, de ez az utolsó szabadnapjuk, és még csak nem is kíváncsi arra, hogy miért volt beállítva az ébresztő. Jongdae őt bámulja, egyik kezében a telefon, ami még mindig zenél. Az idősebb elfintorodik, tenyereit pedig Yifan füleire tapasztja.
- Hyung, mit csinálsz te itt?
- Alszom, már ha kikapcsolod azt. Ha felébreszted Yifant, talán még ennél is mérgesebb leszek. - Látja, hogy a fiú vonásai grimaszba torzulnak.
Jongdae gyorsan leállítja a telefon ébresztőjét.
- Amúgy miért volt beállítva hat órára?
- Elfelejtettem kikapcsolni - válaszolja, ez pedig már annyira jellemző Jongdae-re, hogy Minseok egy hangyányit felhorkant. - Miért alszol Yifan-hyunggal?
- Talán, mert megkért, hogy maradjak?
Jongdae játékosan húzogatni kezdi a szemöldökeit, de túlságosan álmos a tőle megszokott pimaszsághoz.
- Sok szerencsét! Mivel Yifan olyan ostoba, mint egy darab kő.
***
Yifan pontosan olyan ostoba, mint egy kődarabka, ha kapcsolatokról van szó, de Minseok szerint ez csak még aranyosabbá teszi őt. Az egyetlen, amire kifejezetten érzékeny, az a plüssgyűjteménye. Egyszer Chanyeol elcsent egy kisebb méretű játékot, hogy kiderítsék, Yifan vajon észreveszi-e a hiányát. Akkor este végül a fiú az egész lakrészt felforgatta, hogy megtalálja az elveszett állatkát. Minseoknak el kellett rohannia Chanyeolhoz, és visszarabolnia a kis cápát, nehogy Yifannál eltörjön a mécses.
A legidősebb újabb példánnyal gazdagítja a gyűjteményt. Ez alkalommal egy sárkányplüssel, amit a sarki boltban vett. Yifannak azonnal feltűnik a játék, meg is kérdezi, hogy kié, de mivel senki sem vallja magáénak, kisajátítja.
Ez újra és újra megtörténik. Minseok segít neki elrendezni az új példányokat a polcon vagy tornyot építeni belőlük.
- Ge - szól Zitao reggeli közben, mikor Yifan egy újabb kék állatkával sétál el előtte. - Olyan buta vagy, hogy az már édes.
- Mi? - kérdezi, de a fiú nem válaszol, csak vigyorog és tovább eszi a Yixing által elkészített tojást. Yifan morog, majd Minseokhoz bújik. Az ajkait enyhén lebiggyeszti, játékát pedig az ölébe húzza. Még mindig álmos - nem éppen korán kelő típus -, így a legidősebb ideje nagy részét azzal tölti, hogy rávegye őt az evésre.
Luhan drámaian felsóhajt.
- Yifan, te olyan idétlen vagy - azzal megpöcköli a fiú orrát, és Minseokra vigyorog. - Gondolom, ez is a vonzerőd része, huh?
Yifan duzzogva átöleli a kék plüssjátékát.
- Mégis miről hadovál mindenki? Mi az, amit rajtam kívül mindenki tud? - Minseok megpaskolja a feje búbját.
- Sohase változz meg, Fanfan!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése